School of Life Sciences | Ask A Biologist

dropdown arrow downdropdown arrow upshow/hide menu

Ask A Biologist heading
subheader image

A sejt részei

Mutasd/Rejtsd el a fontos szavakat

  • ATP: Adenozin-trifoszfát. Ez minden sejt energiaszállító molekulája.
  • Foszfolipid: egy speciális lipid, ami két zsírsavláncból épülnek fel. Ezek minden sejt membránjában megtalálhatók.
  • Fotoszintézis: olyan láncreakció, ami a fényenergiát kémiai energiává alakítja. A fotoszintézis során olyan energiagazdag vegyületek is keletkeznek, mint a keményítő. A növényi sejtek kloroplasztiszában megy végbe.
  • Kromoszómák: hosszú, fonal-szerű molekulák, amik DNS-ből épülnek fel, és speciális fehérjék tartják össze őket.
  • Organellum: „kis szerv”. Egy sejt belső szerve.
  • Szintézis: előállítás alkotóelemeiből.
  • Tomográfia: egy olyan folyamat, amely során egy olyan tomogram (kép) készül, ami egy háromdimenziós tárgy kétdimenziós metszetét mutatja meg. Ez után egy számítógép össze tudja rakni a háromdimenziós képet.

nucleus centriols Vesicles lysosomes lysosomes peroxisomes peroxisomes mitochondria mitochondria mitochondria cytoskeleton Golgi complex Endoplasmic reticulum Endoplasmic reticulum Endoplasmic reticulum plas mamembrane nucleus chloroplast mitochondria peroxisomes cytoskeleton Golgi complex Endoplasmic reticulum Endoplasmic reticulum Chloroplast mitochondria Vesicles Vacuole Endoplasmic reticulum cell wall

Minden sejt ugyanúgy néz ki?

A sejtek nagyon különböző formájúak és méretűek lehetnek. Néhány sejtet sejtfal borít, másokat nem. Néhányuknak csillójuk vagy hosszú ostoruk van, amivel tudnak mozogni. Néhányukat egy vastag réteg veszi körül, amit toknak vagy kapszulának hívunk. Ez a baktériumokra jellemző.

A testünkben körülbelül 200-féle sejt található. Ezen kívül vannak nem élő részeink is, mint a haj, a körmök, és a csontok vagy a fogak kemény rétegei.

Vessünk egy pillantást a sejt belsejébe

Elgondolkoztál már rajta, milyen is egy ilyen sejt belülről? Az állati és a növényi sejtek mindegyike sejtszervecskéket (organellumokat) tartalmaz, amik olyanok, mint a lakásotokban lévő szobák.

Mind az állati, mind a növényi sejtekben nagyon sok ugyanolyan sejtszervecske van. Ugyanakkor néhány esetben a növényi sejtek több típusú organellumot tartalmaznak, mint az állatiak. Minden sejtszervecske más funkciót lát el. Íme néhány általánosan megtalálható organellum leírása:

animal cell plant cell

 

plasma membrane

Sejtmembrán- a sejtet körülvevő membrán két lipidrétegből áll, ezért kettős membránnak nevezzük. A plazmamembránban jelen lévő lipidek foszfolipidek.

Ezek a rétegek nagyon sok zsírsav-építőkőből épülnek fel. A zsírsavnak két része van. Egy kicsi, hidrofil fej (a hidrofil a görög hydro – víz és philos – szeretni szóból áll, és „vízszeretőt” jelent). A zsírsav másik része a hosszú, víztaszító, vagy hidrofób (phobos- félni) farok. A sejtmembránban ezek a molekulák úgy helyezkednek el, hogy a két lipidréteg farkai egymás felé néznek a membrán belsejében, a fejek pedig a membrán külsö rétegét alkotják.

vissza a tetejére

 

cannels/pores

Csatornák/pórusok - A kép egy csatornát ábrázol, ami a plazmamembránban helyezkedik el. A csatornákat olyan fehérjék alkotják, amiknek az a feladatuk, hogy szabályozzák a víz és a tápanyagok beáramlását a sejtbe.
vissza a tetejére

 

nucleus

Sejtmag- a sejtmag a sejt irányítóközpontja. Ez a legnagyobb sejtszervecske, és itt található a DNS.

DNA and NucleolusMinden sejt DNS-e kromoszómákból épül föl. A DNS tartalmazza mindazt az információt, ami a sejt működéséhez és szaporodásához szükséges.

A sejtmag belsejében van még egy szervecske, a magvacska. Ez felelős a riboszómák előállításáért.

A sejtmagot maghártya (a szoba fala) veszi körül. Rajta kis köröcskéket láthatsz, ezek a pórusok. Ezen keresztül mozognak a riboszómák és más anyagok a sejtmagba be vagy onnan ki.
vissza a tetejére

 

endoplasmic reticulum

Endoplazmatikus hálózat (retikulum)- Az endoplazmatikus hálózat egy membránrendszer, ami az egész sejtet átszövi. Két típusa van.

Ha riboszómák kapcsolódnak hozzá, durva felszínű, vagy riboszómális ER-nek, ha nincsenek riboszómák, akkor sima felszínű ER-nek nevezzük.

A fehérjeszintézis nagy része a RER-ben zajlik. A SER feladata a sejt lipidszintézise. A SER segít a sejtbe kerülő mérgező anyagok

vissza a tetejére

 

ribosomes

Riboszómák-  olyan sejtszervecskék, amik a fehérjeszintézist végzik. A riboszóma két, alegységnek nevezett részből épül fel.robosomes  large small

Ezek a nevüket a méretükről kapták. Az egyik nagyobb, mint a másik.

Mindkét alegység szükséges a sejt fehérjeszintéziséhez. Mikor a két alegység összekapcsolódik egy speciális információhordozó egységgel, a messenger RNS-sel, fehérjét szintetizálnak.

Ezek a nevüket a méretükről kapták. Az egyik nagyobb, mint a másik.

Mindkét alegység szükséges a sejt fehérjeszintéziséhez. Mikor a két alegység összekapcsolódik egy speciális információhordozó egységgel, a messenger RNS-sel, fehérjét szintetizálnak.
vissza a tetejére

 

golgi

Golgi-készülék- Olyan sejtszervecske, ami azért felel, hogy az ER által szintetizált fehérjék megfelelően legyenek osztályozva és szállítva.

Ahogy a Postán, ahol meg kell adnunk a helyes címet, ha azt akarjuk, hogy a levelünk megérkezzen, az ER-ben keletkező fehérjéket is a célállomásra kell küldeni.

A sejtben a „postázást” és a szétválogatást a Golgi-készülék végzi. Ez a fehérjeszintézis egy nagyon fontos része. Ha a Golgi-készülék hibázik, előfordulhat, hogy bizonyos funkciók egyszerűen leállnak a megfelelő fehérje hiányában.

A sejtszervecskét egy olasz fizikusról, Camillo Golgiról nevezték el. Ő volt az első, aki megfigyelte, és leírta az organellumot. Ezért is van az, hogy ez az egyetlen sejtszervecske, aminek a nevét nagybetűvel írjuk.

vissza a tetejére

 

mitochondria

Mitokondrium- Ez a sejt erőműve. Ő alakítja át a táplálékból származó energiát ATP-vé.

Minden sejttípusban más-más számú mitokondrium található. Azokban a sejtekben, amik több munkát végeznek, mint például a lábban lévő izomsejtek vagy a szívizomsejtek, több található. Más sejteknek a működéshez kevesebb energiára van szüksége, bennük a mitokondriumok száma is kevesebb.
vissza a tetejére

 

chloroplast

Kloroplasztisz- Az a sejtszervecske, ahol a fotoszintézis lejátszódik. Ebben az organellumban alakul át a fényenergia biológiai energiává.

Kloroplasztisz csak a növényi sejtekben van, az állatiban nincs. A keletkező kémiai energiát a növények arra használják, hogy szénhidrátokat, például keményítőt állítsanak elő, amit aztán elraktároznak.

A kloroplasztiszban színes festékszemcsék, klorofillok találhatók. Ezek felelősek a Napból érkező fényenergia megkötéséért.

vissza a tetejére

 

vesticles

Vezikulum-ez a kifejezés a szó szoros értelmében azt jelenti, „kis edény”. Ez a sejtszervecske segít raktározni és szállítani a sejt által előállított anyagokat.

Olyanok, mint egy kamion. Néhány vezikulum a sejtben szállítja az anyagokat, mások pedig a sejten kívülre. Ez utóbbi folyamatot exocitózisnak nevezzük.
vissza a tetejére

 

vacuole

Vakuólum- egyes növényi sejtek úgy néznek ki, mintha egy nagy üres lyuk lenne a közepén. Ezt a lyukat hívjuk vakuólumnak.

Ne tévesszen meg a látszat, a vakuólum valójában nagy mennyiségű vizet tartalmaz, és fontos anyagokat, cukrokat, ionokat és festékanyagokat tárol.
vissza a tetejére

 

cytoplasm

Cytoplasm- egy kifejezés, ami a sejtmagon és a sejthártyán kívül az egész sejtet magába foglalja. Bár a rajzon ez nem látszik, a citoplazma nagy része víz.

Néhány érdekes tény az emberi test és a víz kapcsolatáról:

  • A felnőtt emberek szervezete 50-65% vizet tartalmaz
  • A gyermekek teste több mint 75% vizet tartalmaz
  • Az emberi agy 75% vizet tartalmaz

vissza a tetejére

 

cell walls

Sejtfal és plazmodezma- A sejtmembránon túl a növényi sejt sejtfalat is tartalmaz. A sejtfal a növényi sejteket segíti és védi.

A sejtmembránnal ellentétben, a sejtfalon nem tudnak átjutni az anyagok. Ez a növényi sejtek számára problémát jelentene, ha nem lennének speciális nyílások, a plazmodezmák.

A növényi sejtek ezeken a nyílásokon keresztül tudnak kommunikálni, és az anyagokat kicserélni, mert itt a sejtmembránok érintkeznek, és így az anyagok tudnak áramolni.

vissza a tetejére

 

peroxisomes

Peroxiszóma- Ezek gyűjtik össze, és biztonságosan semlegesítik a sejt számára mérgező anyagokat.
vissza a tetejére

 

centrioles

Centriólum- Csak állati sejtekben található meg, és a sejtosztódásnál lépnek működésbe. A kromoszómák elrendeződését segítik.
vissza a tetejére

 

lysosomes

Lizoszómák- a Golgi-készülékben keletkeznek. A nagy molekulákat alkotórészeikre bontják, amit a sejt tud használni.
vissza a tetejére

 

cytoskeleton

Sejtváz- filamentumokból és tubulusokból áll. A sejt alakjának megőrzésében, és a citoplazma áramoltatásában segíti a sejtet. Az egész sejtet behálózza, de a könnyebb szemléltethetőség kedvéért csak egy helyen ábrázoljuk.
vissza a tetejére

 

Yeast cell organells

Egy élesztősejt röntgen-tomográfiás mikroszkópos képe.

Share to Google Classroom

Be part of Ask A Biologist

by volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteer page to get the process started.

dropdown arrow downdropdown arrow up  Learn More

Yeast cell organells

Egy élesztősejt röntgen-tomográfiás mikroszkópos képe.

Share to Google Classroom

Be part of Ask A Biologist

by volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteer page to get the process started.