Minden sejt ugyanúgy néz ki?
A sejtek nagyon különböző formájúak és méretűek lehetnek. Néhány sejtet sejtfal borít, másokat nem. Néhányuknak csillójuk vagy hosszú ostoruk van, amivel tudnak mozogni. Néhányukat egy vastag réteg veszi körül, amit toknak vagy kapszulának hívunk. Ez a baktériumokra jellemző.
A testünkben körülbelül 200-féle sejt található. Ezen kívül vannak nem élő részeink is, mint a haj, a körmök, és a csontok vagy a fogak kemény rétegei.
Vessünk egy pillantást a sejt belsejébe
Elgondolkoztál már rajta, milyen is egy ilyen sejt belülről? Az állati és a növényi sejtek mindegyike sejtszervecskéket (organellumokat) tartalmaz, amik olyanok, mint a lakásotokban lévő szobák.
Mind az állati, mind a növényi sejtekben nagyon sok ugyanolyan sejtszervecske van. Ugyanakkor néhány esetben a növényi sejtek több típusú organellumot tartalmaznak, mint az állatiak. Minden sejtszervecske más funkciót lát el. Íme néhány általánosan megtalálható organellum leírása:
Sejtmembrán- a sejtet körülvevő membrán két lipidrétegből áll, ezért kettős membránnak nevezzük. A plazmamembránban jelen lévő lipidek foszfolipidek. Ezek a rétegek nagyon sok zsírsav-építőkőből épülnek fel. A zsírsavnak két része van. Egy kicsi, hidrofil fej (a hidrofil a görög hydro – víz és philos – szeretni szóból áll, és „vízszeretőt” jelent). A zsírsav másik része a hosszú, víztaszító, vagy hidrofób (phobos- félni) farok. A sejtmembránban ezek a molekulák úgy helyezkednek el, hogy a két lipidréteg farkai egymás felé néznek a membrán belsejében, a fejek pedig a membrán külsö rétegét alkotják. |
|
Csatornák/pórusok - A kép egy csatornát ábrázol, ami a plazmamembránban helyezkedik el. A csatornákat olyan fehérjék alkotják, amiknek az a feladatuk, hogy szabályozzák a víz és a tápanyagok beáramlását a sejtbe. |
|
Sejtmag- a sejtmag a sejt irányítóközpontja. Ez a legnagyobb sejtszervecske, és itt található a DNS. |
|
Endoplazmatikus hálózat (retikulum)- Az endoplazmatikus hálózat egy membránrendszer, ami az egész sejtet átszövi. Két típusa van. Ha riboszómák kapcsolódnak hozzá, durva felszínű, vagy riboszómális ER-nek, ha nincsenek riboszómák, akkor sima felszínű ER-nek nevezzük. A fehérjeszintézis nagy része a RER-ben zajlik. A SER feladata a sejt lipidszintézise. A SER segít a sejtbe kerülő mérgező anyagok |
|
Riboszómák- olyan sejtszervecskék, amik a fehérjeszintézist végzik. A riboszóma két, alegységnek nevezett részből épül fel. |
|
Golgi-készülék- Olyan sejtszervecske, ami azért felel, hogy az ER által szintetizált fehérjék megfelelően legyenek osztályozva és szállítva. Ahogy a Postán, ahol meg kell adnunk a helyes címet, ha azt akarjuk, hogy a levelünk megérkezzen, az ER-ben keletkező fehérjéket is a célállomásra kell küldeni. A sejtben a „postázást” és a szétválogatást a Golgi-készülék végzi. Ez a fehérjeszintézis egy nagyon fontos része. Ha a Golgi-készülék hibázik, előfordulhat, hogy bizonyos funkciók egyszerűen leállnak a megfelelő fehérje hiányában. A sejtszervecskét egy olasz fizikusról, Camillo Golgiról nevezték el. Ő volt az első, aki megfigyelte, és leírta az organellumot. Ezért is van az, hogy ez az egyetlen sejtszervecske, aminek a nevét nagybetűvel írjuk. |
|
Mitokondrium- Ez a sejt erőműve. Ő alakítja át a táplálékból származó energiát ATP-vé. Minden sejttípusban más-más számú mitokondrium található. Azokban a sejtekben, amik több munkát végeznek, mint például a lábban lévő izomsejtek vagy a szívizomsejtek, több található. Más sejteknek a működéshez kevesebb energiára van szüksége, bennük a mitokondriumok száma is kevesebb. |
|
Kloroplasztisz- Az a sejtszervecske, ahol a fotoszintézis lejátszódik. Ebben az organellumban alakul át a fényenergia biológiai energiává. Kloroplasztisz csak a növényi sejtekben van, az állatiban nincs. A keletkező kémiai energiát a növények arra használják, hogy szénhidrátokat, például keményítőt állítsanak elő, amit aztán elraktároznak. A kloroplasztiszban színes festékszemcsék, klorofillok találhatók. Ezek felelősek a Napból érkező fényenergia megkötéséért. |
|
Vezikulum-ez a kifejezés a szó szoros értelmében azt jelenti, „kis edény”. Ez a sejtszervecske segít raktározni és szállítani a sejt által előállított anyagokat. Olyanok, mint egy kamion. Néhány vezikulum a sejtben szállítja az anyagokat, mások pedig a sejten kívülre. Ez utóbbi folyamatot exocitózisnak nevezzük. |
|
Vakuólum- egyes növényi sejtek úgy néznek ki, mintha egy nagy üres lyuk lenne a közepén. Ezt a lyukat hívjuk vakuólumnak. Ne tévesszen meg a látszat, a vakuólum valójában nagy mennyiségű vizet tartalmaz, és fontos anyagokat, cukrokat, ionokat és festékanyagokat tárol. |
|
Cytoplasm- egy kifejezés, ami a sejtmagon és a sejthártyán kívül az egész sejtet magába foglalja. Bár a rajzon ez nem látszik, a citoplazma nagy része víz. Néhány érdekes tény az emberi test és a víz kapcsolatáról:
|
|
Sejtfal és plazmodezma- A sejtmembránon túl a növényi sejt sejtfalat is tartalmaz. A sejtfal a növényi sejteket segíti és védi. A sejtmembránnal ellentétben, a sejtfalon nem tudnak átjutni az anyagok. Ez a növényi sejtek számára problémát jelentene, ha nem lennének speciális nyílások, a plazmodezmák. A növényi sejtek ezeken a nyílásokon keresztül tudnak kommunikálni, és az anyagokat kicserélni, mert itt a sejtmembránok érintkeznek, és így az anyagok tudnak áramolni. |
|
Peroxiszóma- Ezek gyűjtik össze, és biztonságosan semlegesítik a sejt számára mérgező anyagokat. |
|
Centriólum- Csak állati sejtekben található meg, és a sejtosztódásnál lépnek működésbe. A kromoszómák elrendeződését segítik. |
|
Lizoszómák- a Golgi-készülékben keletkeznek. A nagy molekulákat alkotórészeikre bontják, amit a sejt tud használni. |
|
Sejtváz- filamentumokból és tubulusokból áll. A sejt alakjának megőrzésében, és a citoplazma áramoltatásában segíti a sejtet. Az egész sejtet behálózza, de a könnyebb szemléltethetőség kedvéért csak egy helyen ábrázoljuk. |
Irodalmi adatok:
- Cikk: A sejt részei
- Szerző: Dr. Biology
- Kiadó: Arizona State University School of Life Sciences Ask A Biologist
- Webhely neve: ASU - Ask A Biologist
- Megjelenés dátuma: 31 May, 2017
- A hozzáférés dátuma:
- Honlap címe: https://askabiologist.asu.edu/explore/a-sejt-reszei
APA Style
Dr. Biology. (Wed, 05/31/2017 - 16:46). A sejt részei. ASU - Ask A Biologist. Retrieved from https://askabiologist.asu.edu/explore/a-sejt-reszei
Chicago Manual of Style
Dr. Biology. "A sejt részei". ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. https://askabiologist.asu.edu/explore/a-sejt-reszei
MLA 2017 Style
Dr. Biology. "A sejt részei". ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. ASU - Ask A Biologist, Web. https://askabiologist.asu.edu/explore/a-sejt-reszei
Be Part of
Ask A Biologist
By volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteers page to get the process started.