School of Life Sciences | Ask A Biologist

dropdown arrow downdropdown arrow upshow/hide menu

Ask A Biologist heading
subheader image

Sejtosztódás

Hány bőröd van az életed során?

Honnan származnak a sejtek?

Előfordul, hogy véletlenül elharapod a szádat, vagy felhorzsolod a térded. Ilyenkor azt látod, hogy a seb néhány napon belül begyógyul. Ez csoda, vagy van rá más magyarázat is?

A nap minden órájának minden másodpercében zajlik az egyik legfontosabb életesemény a testedben – a sejtek osztódnak. A sejtek két élő sejtté való osztódásának képessége csak az élő dolgok sajátja.

A sejtosztódás egyik típusát mitózisnak nevezzük. Ennek során egy sejt ketté osztódik, így két új sejtünk lesz. Ez a két sejt aztán megint megduplázódik, és így tovább.

mitosis

Mindenki egy darab sejtként, a petesejtként kezdi az életét. Mire felnövünk, több milliárd sejtünk van. Nézd meg a jobb oldalon található filmet, hogy lásd, hogyan lesz egy állati sejtből kettő.

Ha azt hiszed, hogy azt a sok sejtet kialakítani sok idő, akkor próbáld ki a következőt. Legyen egy ötforintos a sejt. Számold ki, hogy hány napba kerülne elérni egymillió forintot, ha minden nap megduplázod az ötforintosaid mennyiségét. A válasz itt található.

Honnan tudják a sejtek, hogy mikor kell osztódniuk?

Minden sejt egy jól bevált rutint követ. Tudják, mikor kell táplálkozniuk, növekedniük, és ugyanígy tudják azt is, hogy mikor kell osztódniuk. Ezt a rutint sejtciklusnak hívjuk.

Egy sejt élete akkor kezdődik, amikor a szülői sejt mitózissal megkettőződött. Ez a folyamat nagyon erősen szabályozott. Amikor a sejtek osztódnak, olyan speciális fehérjéket készítenek, amik segítik őket ebben a folyamatban. Ezeket a fehérjéket ciklineknek nevezzük. Azért kapták ezt a nevet, mert a sejtcikluson belül csak egy bizonyos időszakban képződnek.

Néha a sejtek elveszítik az uralmukat a sejtciklus fölött, és kontrollálatlanul osztódnak, aminek következményeként hatalmas mennyiségű sejt képződik rövid idő alatt. Ezt a szokatlan viselkedést a sejtek elrákosodásának nevezzük.

Mi történik az öreg sejtekkel?

Ahogy az ember, a sejtek is megöregszenek és meghalnak. Ha egy öreg sejt elhal, újak helyettesítik. Például egy vörösvértest 120 napig él. Egy másik példa a bőr sejtjei. 35 naponként elveszítjük őket. Ne aggódj, a kígyókkal ellentétben egyszerre nem az összeset. Az emberekben csak az elöregedett sejtek hámlanak le, a többiek nem.

Itt egy fantasztikus tény: Ha a bőrsejtjeid 35 naponként cserélődnek, 20 éves korodra nagyjából a 200-adik bőrödnél tartasz. Lent láthatod, hogy oldottuk meg ezt a feladatot.


Honnan tudod?

Honnan tudod?]

Egy évben 365 nap van (kivéve szökőévekben, mert akkor 366). Ha elosztjuk az év napjainak a számát (365) azzal a számmal, amennyi idő kell ahhoz, hogy a bőrsejtjeid lecserélődjenek (35), láthatod, hogy egy év alatt nagyjából 10-szer történik meg ez a folyamat.

365/35 = 10,428

Most ha kiszámolod, hogy 20 éven keresztül évente átlagosan 10-szer cserélődtek a sejtjeid, megkapod, hogy addigra 200 bőrt viseltél.

10x20 = 200

Most te jössz! Hány bőröd volt már? Hány bőröd lesz 35 és 50 éves korodra?

Cells dividing

 

Megtermékenyített békapete osztódása.

Share to Google Classroom

Be part of Ask A Biologist

by volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteer page to get the process started.

dropdown arrow downdropdown arrow up  Learn More

Cells dividing

 

Megtermékenyített békapete osztódása.

Share to Google Classroom

Be part of Ask A Biologist

by volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteer page to get the process started.