Denevérek

Mutasd/Rejtsd el a fontos szavakat

Emlős: melegvérű állat, szőrrel.

Hordozó: az állatban benne van a betegséget okozó vírus vagy baktérium, de a betegség tünetei nem jelennek meg rajta.

Veszettség

Sok ember gondolja, hogy minden denevér veszett. Ez egyszerűen nem igaz. Bár a denevérek hordozhatják ezt a betegséget, nagyon kevés – valójában 200 állat közül 1 – beteg.

Mi is a veszettség?

A veszettség egy olyan fertőzés, ami az idegrendszert és az agyat támadja meg. A veszettséget vírus okozza. A leggyakoribb útja a veszettség elkapásának az, ha egy veszett állat megharap minket. Bármilyen emlős hordozhatja a vírust, beleértve a kutyákat, macskákat, rókákat, denevéreket és még az embert is.

A veszettség komoly betegség, és végzetes lehet, ha nem kezelik. Évente 55000 ember hal meg veszettségben, és az esetek 99%-ában a kutyák a felelősek. A legtöbb ilyen eset Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában fordul elő.

at the vet

 

Mi a legjobb módszer a veszettség elkerülésére?

A legjobb módszer a fertőzés terjedésének megállítására, ha beoltatod a kutyádat, macskádat és egyéb házi kedvenceidet a kór ellen. Nagyon kevés fertőzés van Magyarországon, mert a legtöbb gazdi beoltatja az állatait.

Csak akkor kaphatod meg a veszettséget, ha egy veszett állat megharap, vagy kapcsolatba kerülsz a nyálával. Ez azt jelenti, hogy nem kaphatod meg a kórt pusztán úgy, hogy ránézel egy denevérre. A legtöbb denevér csak önvédelemből harap. Ha belebotlasz egy denevérbe, a legjobb, amit tehetsz, hogy nem nyúlsz hozzá. Ha berepül a szobádba, rögtön szólj a szüleidnek, vagy egy másik felnőttnek. Ha egy denevér megharap, a sebet nagyon alaposan mosd le szappannal, aztán szólj egy felnőttnek, és azonnal menj orvoshoz. Ha a denevér még mindig ott van, akkor a felnőtt óvatosan felemelheti a denevért egy bőrkesztyűvel vagy más eszközzel úgy, hogy ne érjen hozzá, és elvihetitek őt is az orvoshoz. Ő meg tudja vizsgálni, hogy a denevér veszett volt-e. Ha nem, nincs mitől félned. Ha igen, az orvos adni fog egy sorozat injekciót, ami megelőzi, hogy elkapd a veszettséget.

Források (angol):

Centers for Disease Control and Prevention
Bat Conservation International 

További információ a : Denevérek

Lásd a hivatkozást

Előfordulhat, hogy módosítania kell a szerző nevét, hogy megfeleljen a stílusformátumoknak, amelyek általában „Vezetéknév, Keresztnév” subpage

Irodalmi adatok:

  • Cikk: Veszettség
  • Szerző: Elizabeth Hagen
  • Fordító: Pereginé Bojtos Judit Mária
  • Kiadó: Arizona State University School of Life Sciences Ask A Biologist
  • Webhely neve: ASU - Ask A Biologist
  • Megjelenés dátuma: May 31, 2017
  • A hozzáférés dátuma: October 22, 2020
  • Honlap címe: https://askabiologist.asu.edu/veszettseg

APA Style

Elizabeth Hagen. (2017, May 31). Veszettség, (Pereginé Bojtos Judit Mária, Trans.). ASU - Ask A Biologist. Retrieved October 22, 2020 from https://askabiologist.asu.edu/veszettseg

American Psychological Association. For more info, see http://owl.english.purdue.edu/owl/resource/560/10/

Chicago Manual of Style

Elizabeth Hagen. "Veszettség", Translated by Pereginé Bojtos Judit Mária. ASU - Ask A Biologist. 31 May, 2017. https://askabiologist.asu.edu/veszettseg

MLA 2017 Style

Elizabeth Hagen. "Veszettség", Trans. Pereginé Bojtos Judit Mária. ASU - Ask A Biologist. 31 May 2017. ASU - Ask A Biologist, Web. 22 Oct 2020. https://askabiologist.asu.edu/veszettseg

Modern Language Association, 7th Ed. For more info, see http://owl.english.purdue.edu/owl/resource/747/08/

Be Part of
Ask A Biologist

By volunteering, or simply sending us feedback on the site. Scientists, teachers, writers, illustrators, and translators are all important to the program. If you are interested in helping with the website we have a Volunteers page to get the process started.

Donate icon  Contribute

 

Share to Google Classroom